Az emberi élet elképzelhetetlen oxigén nélkül. Bármilyen triviálisan hangzik is ez az állítás, összetettek azok a folyamatok, amelyek elősegítik az oxigén szállítását a környezeti levegőből a testsejtek széles skálájába (de Marees, 2003). A test sejtjei és a környező levegő távolsága miatt az emberi szervezetnek speciális és összetett transzportrendszerekre van szüksége, a légzőrendszer, a szív- és érrendszer és a vérszállító közeg formájában a megfelelő oxigénellátás biztosításához. A test számos része részt vesz a légzésben, mint pl.

Légzés – anatómia:

Felső légutak a fej területén:

• Orrüreg

• Garat

• Gége

Alsó légutak a törzs területén:

• Légcső (légcső)

• Légcső ágak (hörgők)

• Tüdő alveolusok (alveolusok)

Orrüreg:

A két orrüreget az orrsövény két részre osztja, és a szájpad választja el a szájüregtől. Belül a felületet nyálkahártya borítja, és csillós szőrszálak borítják (Fuchs & Reiß, 1990).

Az orrüreg légzési funkciói:

• A belélegzett levegő felmelegítése 35-37°C-ra a vérrel erősen ellátott nyálkahártyán keresztül

• A belélegzett levegő párásítása a következő légzőszervek kiszáradásának megakadályozása érdekében

• Megtisztítja a belélegzett levegőt a nyálkahártyán és a csillókon keresztül a portól és egyéb apró idegen testektől

Garat:

A garat egy körülbelül 10-15 cm hosszú, izmos, csőszerű szerkezet, amely nyálkahártyával bélelt, és összeköti a szánkat és az orrunkat a táplálékkal és a légcsővel (de Marees, 2003). A garat a gégebe is nyílik, amelynek megvan a maga működése.

Gége:

A garattal szomszédos gége több porcból áll (pajzsmirigyporc, cricoid porc, arytenoid porc x 2), amelyek a csontos nyelvvázzal együtt alkotják a gégevázat (Fuchs, 1995).

A gége légzési funkciója:

• Levegőút, amely összeköti a felső és alsó légutakat

• Védőreflex (köhögés) révén védi az alsó légutakat

Szélcső (légcső):

Ez egy 10-15 cm hosszú csőszerű szerkezet, amely a nyelőcső előtt fekszik. Akár 20 patkó alakú porcmerevítő merevíti a légcső falát, amely a negyedik mellkasi csigolya szintjén a két fő hörgőre osztódik (de Marees, 2003).

Hörgők és alveolusok:

A két fő hörgő a jobb és a bal két tüdőbe nyílik. Ott egyre kisebb ágakra (bronchiolákra) osztódnak. A terminális hörgőkben kis, vékony, héjszerű dudorok (alveolusok vagy alveolusok) vannak. Ezt a körülbelül 300 millió alveolust a gázcseréért felelős tüdőkapillárisok szorosan összefüggő hálózata veszi körül (Levine / Stray-Gundersen, 1997).

A tüdő és a gázcsere működési elve:

A gázcsere gyors és megfelelő lebonyolítása, valamint az összes szöveti struktúra elérése érdekében két fő mechanizmus működik az emberben:

• A gáz gyors szállítása gázok vagy folyadékok mozgásán keresztül.

Ez a gázoknak a légutakon keresztül történő szállítására vonatkozik. A fújtatószerű rendszeren keresztül (tüdő, mellkas, légzőizmok).

• a gázok gyors szállítása az érrendszeren keresztül a szíven keresztül, amely szelepszivattyúként működik (de Marees, 2003).

• Viszonylag lassú gázcsere az alveolusok és a kapillárisok vagy a kapillárisok és a sejtek közötti diffúzió révén. Annak érdekében, hogy ezeken a pontokon a gázcsere a lehető leggyorsabban és megfelelő mennyiségben lehessen végrehajtani, a diffúziós távolságok rövidek (1/1000 mm és kisebbek), a csereterületek pedig nagyok (tüdőkapilláris felület = kb. 100 m² / izomkapilláris felület = kb. 600 m²) (Levine / Stray -Gundersen, 1997).

A bordaív (mellkas) a szegycsontból, a bordákból és a mellkasi gerincből áll. A bordák a bordák és a gerinc közötti közös csatlakozásokon keresztül mozgathatók. Emiatt a mellkas belseje nagyobb vagy kisebb lesz (de Marees, 2003).

Az aktív belégzési folyamat (belégzés) a rekeszizom és a külső bordaközi izmok összehúzódásán keresztül történik. Ezek az összehúzódások a torok belsejének kitágulását okozzák, és így negatív nyomást hoznak létre, aminek következtében a tüdő megtelik levegővel. A belélegzett levegő oxigéntartalma általában 20,9%. Az alveolusokban ezek az oxigénrészecskék a vérbe diffundálnak, és elérik azokat a sejteket, amelyekben metabolizálódnak. A bomlástermékek, például a szén-dioxid a sejteken lévő kapillárisokon keresztül visszakerülnek a vérbe, és a tüdőbe szállítják. A passzív kilégzési folyamat akkor következik be, amikor az izmok ellazulnak. Ez a mellkas belseje méretének csökkenésével és a tüdőből a gázok távozásával jár együtt (de Marees, 2003).

Mély légzéskor, akárcsak fizikai terheléskor, a fent említett elemeken kívül az úgynevezett segédlégzési izmok (nyaki izmok, mellkasi izmok, elülső serratus izmok) is részt vesznek az inspirációban. Ez a helyzet, amint a szervezetnek legalább 50 l/perc szellőztetett levegőre van szüksége (de Marees, 2003).

A kilégzés során a hasizmok és a belső bordaközi izmok elősegítik a mellkas belső zsugorítását, és így biztosítják a megfelelő gázcserét (Fuchs, 1995).

Kapcsolatba lépni

Kérdése van a Phantom edzőmaszkról? Itt bármikor kapcsolatba léphet velünk:

• email: info@phantom-athletics.com

• Tel.: +43 (0) 1 325 22 58

• Facebook: www.facebook.com/PhAthletics

• Instagram: phantom

• Snapchat: phantom .athl

• WhatsApp: +43 676 3965188

–> szívesen segítünk!